Csecsemő fejlődése

A csecsemő fejlődése szempontjából igen fontos a kommunikáció. A kisgyermek első életévének szerepe igen nagy fontossággal bír a későbbi szülő-gyermek kapcsolatban. Figyelni kell a szokásokra, ez később az egészséges életmódra nevelésben lesz fontos tényező.

A következőkben bemutatjuk, miért fontos, hogy testi és lelki igényeiket egyaránt figyelembe vegyük. Megtudhatják azt is, mire való a sírás, és azt is, hogyan érez egy kisbaba.

Csecsemőkorban “kerülnek helyükre” az alapok. A babát és az édesanyát egységnek tekinti a szakirodalom egészen a gyermek egyéves koráig. Az első évben még az újszülött meglehetősen kiszolgáltatott, mindenben az anyja, illetve környezete segítségére szorul.

A kisgyermeknek ez az időszak azért is fontos, mert ekkor alakulnak ki a bizalom alapjai, kialakulnak a lényeges kötődések, azonban rossz esetben a kötődési zavarok is.

A sírás is kommunikáció

A babák igénylik a testi kontaktust is. Ezért lényeges, hogy sokat beszéljünk a kicsikhez, mosolyogjunk rájuk, minél többet vegyük kézbe az újszülötteket. A szoptatás szerepe, a szülés utáni azonnali mellre helyezés rendkívül lényeges mind az anya, mind a baba szempontjából a későbbi kötődés megalapozáshoz.

A baba sírása által kommunikál, amit mindig komolyan kell vennie, ne hagyjuk sírni. A közhiedelemmel ellentétben az ilyen kicsi gyermeket még nem lehet elkényeztetni! Rendszerint fizikális szükségleteit jelzi (éhes, álmos, fázik, melege van, tele van a pelenka), de akár közelségigényét is jelezheti így. Tehát ha sír az újszülött, engedjünk neki, ez a későbbi életkorokban busásan megtérül!

Tisztában kell lenni a ténnyel, hogy már a néhány órás újszülöttnek is szüksége van a kommunikációra. Már vizsgálatokkal is bebizonyították, hogy a négy alapérzelmet (öröm, szomorúság, undor, csodálkozás) ideális távolságból (kb. 25 cm, mert szemük még nem tud közelre és távolra éles képet alkotni) le tudják utánozni.

A kisbaba lelki fejlődése

Csupán néhány hét, esetleg hónap leforgása után már felismeri a hozzátartozóit, a környezetét. Az első hónapokban ki kell alakítani az altatás szokásait, amelynek része a fürdés, babamasszázs, szoptatás, mondókázás, nyugodt körülményeket kell teremtenünk, a szülők felelőssége az önálló elalvás kialakítása, megtanítása.

Hat hónapos kortól kezdődik az etetés, az ételek fokozatos bevezetésével pedig az étkezési szokások, étrendi normák kialakítása. Ez az időszak lehetőséget kínál, hogy megalapozzuk az egészséges életmódot.

A nyolcadik hónapban megjelenik az úgynevezett természetes szeparációs szorongás a babáknál. A gyermek fél a szüleitől való elszakadástól, ugyanis távozásukat már megérti, de még nincs tisztában az idő súlyával, fél, hogy örökre eltűnnek az életéből. Célszerű tehát fokozatosan hozzászoktatni a babát a távollétünkhöz, valamint lehetőség szerint minél kevesebbet a más gondjaira bízni.

Fontos, hogy már kiskorától “beszéljük meg” vele, ha távoznunk kell otthonról nélküle, akkor is, ha nem érti. A legrosszabb ugyanis, ha búcsú nélkül szembesül a hiányunkkal.

A kisgyermekgyermek fejlődése érdekében meglehetősen fontos, hogy sokat beszéljünk hozzá, mondókázzunk, énekeljünk, foglalkozzunk, játsszunk vele, de már ebben az életkorban el kell kezdeni az önálló játékra nevelést.


Tünetek

close