A csecsemők az első egy év során fejlődnek a leglátványosabban. A testsúlyukat és hosszukat megduplázzák, és a szinte magatehetetlen állapotból eljutnak a járás határáig. Agyuk is elég nagyot fejlődik ahhoz, hogy kialakuljon az öntudatuk és kommunikálni kezdjenek.
A babák az első hónap végére átlagos születési súly esetén mintegy 4,5 kilogramm súlyt érnek el, a hosszuk 54-55 centiméterre nyúlik. Kezdetben rövidlátók és a látásuk homályos is, csak körülbelül 25-30 cm-re látnak élesen, így az anya arcát jók ki tudják venni.
A szemek mozgása még nem hangolódott össze, az idegpályák is fejletlenek, az agy nem képes a szemből érkező információkat tökéletesen feldolgozni. A hallás szintén fejletlen, de az anya és az apa eltérő hangját már képes megkülönböztetni.
A mozgás fejlődése a fejnél indul és fokozatosan halad a testen lefelé. Azaz először a fej és a nyak mozgása válik kontroláltabbá, koordináltabbá. Ezt a karok és a kezek követik, s végül jönnek a lábak. Mivel már ebben a korban is képes a tanulásra a sírása folyamatosan átalakul, s az o és á hangoktól uralt „kommunikációja” elindul az átalakulás útján. Erre az anyák a hatodik hét környékén szoktak felfigyelni.
A negyedik hónapra a babák átlagos súlya 7 kilogramm körülire nő, és az átlagos hosszuk eléri a 63 – 64 centimétert. Ekkor kezdődik a gagyogó korszak, a baba rájön, hogy már többféle hangot tud képezni. De ennyi idős korában már képes a mozgó tárgyak felé nyúlni, a szem és a kézhasználatát koordinálni. Hason fekve már feltámaszkodva emeli a fejét, háton pedig megy a lábemelgetés is. Képes a hátáról a hasára fordulni, tárgyakat megragadni és hosszan megtartani.
5-8. hónap
Már elég élesen látnak a babák, de csak egy és kétéves koruk között érik el a felnőttek érzékelési szintjét. A mélység- és távolságérzékelés is hat hónapos korra alakul ki. Az idegrendszeri fejlődésük jelentősen befolyásolja a mozgásfejlődést. A baba képes bármerre átfordulni, akár csúszhat is hason. A tárgyakat képes erősen megmarkolni és rázni.
Féléves korában fejlődése egyik legfontosabb szakaszához, a fogzáshoz is elérkezik. A tejfogak megléte azért fontos, hogy a táplálkozásába a szilárd ételek is bekapcsolódhassanak, de a beszédhez is szükségesek a fogak. Elsőként az alsó-középső metszőfogak bújnak ki, s mintegy fél év alatt követi őket a többi tejfog.
A baba nyolchónapos korára már több mint 8,5 kilós, és több mint 70 centiméteres. A külső növekedést a belső érés is kíséri. Idegrendszere már fejlett ahhoz, hogy az éntudat egyre erősebben kifejlődjék benne.
9-12. hónap
A korszak legfontosabb jellegzetessége a beszéd kialakulásának kezdete. Ehhez szükség van az ép és megfelelően fejlett beszédszervekre, hallásra, idegrendszerre, illetve az ingerdús, beszéddel teli környezetre. A baba emésztőrendszere már elég fejlett ahhoz, hogy gyümölcsöket, zöldségeket sőt húsféléket is egyen.
A több bevitt energiát mászásra, felülésre, a rácsos ágyban való felállásra használja. Már ülve játszik, szemmel tartja a környezetét, a távolabbi tárgyakért mászva elindul.
Ebben az időszakban a kúszás és mászás nagyon fontos, mert kialakul a térorientáció és a két ellentétes végtag mozgatásával fejlődik a jobb és bal agyfélteke. Egyéves korára az átlagos baba 9,5-10 kilósra nő és 75-76 centiméter hosszúra nyúlik. Ekkoriban mondja ki az első szavakat.
