A fogzás folyamata

A fogzás – csakúgy, mint a csecsemő testsúlyának és testhosszának növekedése – jelentős egyéni eltéréseket mutathat.

A növekedés csecsemő- és gyermekkorban normális esetben folyamatos. A testsúly, a testhossz (később testmagasság), a fejkörfogat és a mellkörfogat a születést követően állandóan változik. A fejlődés üteme azonban különböző lehet egyes gyermekek esetében, ezért az egyénre szabott növekedési ütemet, amibe a fogzás egyéni eltérései is beletartoznak, mindenképpen figyelembe kell venni.

A növekedési és fejlődési ütemben vannak örökletes tényezők, de a lefolyás minden egészséges gyermek esetén azonos.

Az alábbiakban az élettani fogfejlődésről és annak kísérő tüneteiről olvashatnak.

Fogzás folyamata

A fogzás elindulásának alapvető feltétele a méhen belüli fejlődés során kialakult fogcsírák megléte, hiszen enélkül a későbbiekben a fogak megjelenése nem lehetséges. A fogzás általában a tejfogak megjelenésével kezdődik. Közülük elsőként a középső metszőfogak jelennek meg, melyek közül először az alsó metszőfogak megjelenésére számítunk 5-8 hónapos kor között. Ezt követi a felső középső metszőfogak megjelenése a 6-10. hónap között. A szélső metszők közül is először az alsók bújnak ki (7-10 hónapos korban), majd a felső szélső metszőfogakat láthatjuk áttörni egy éves korig. Ezt követik az első őrlőfogak, majd kis kihagyással 16-20 hónapos korban a szemfogak.

A tejfogak közül utolsóként a hátsó őrlők jelennek meg 2-3 éves kor között, ezzel teljessé téve a fogzást. A 20 tejfog kifejlődése ennek ellenére egyénileg változhat. A későn fejlődő csecsemők és gyermekek között akár 2-3 hónapos elmaradást, a gyorsan fejlődők között pedig akár 1-2 hónapos előrehaladást is láthatunk. Mindaddig, amíg a fogak szerkezete és száma a normálisnak megfelelő, aggodalomra nincs ok.

Fogváltás

A nagyobb problémát általában a maradandó fogak megjelenésében tapasztalható eltérések okozzák, amihez részben az vezet, hogy a tejfog a fogváltás kapcsán nem hullik ki, ezzel gátolja a maradandó fog kibújását. A fogváltás időpontjai hasonlóan a tejfogak megjelenéséhez általában meghatározhatóak: legtöbbször 6 éves korban kezdődik az alsó középső metszőkkel, és évenkénti váltásban a fogzás folyamatához hasonló sorrendben legtöbbször a 12. életév végére fejeződik be.

Fogzási panaszok

A fogzás során, elsősorban a csecsemőkorban, gyakran találkozunk olyan panaszokkal, melyek a fogzással összefüggnek, de a szülőkben a fertőzés képzetét keltik. Fogzás során ugyanis gyakran hőemelkedés, vagy akár lázas állapot is kialakulhat, az áttörés okozta fájdalom a csecsemőkben nyugtalansággal párosulhat. Gyakran tapasztalható a széklet meglazulása is.

Így, amikor ilyen tüneteket észlelünk, érdemes gyermekgyógyászhoz fordulni, annak ellenére, hogy nagy valószínűséggel nem betegségről lesz szó, és konzervatív terápiával, fájdalomcsillapítással a tünetek kezelhetővé válnak.


close